-Árnyvadász
~*~
Könnyeim patakként folytak végig arcomon. Ennyi ideig hazugságban éltem volna?
-És ezt mégis mikor méltóztattad elmondani nekem?-kérdeztem dühösen.
-Már réges-rég el kellett volna mondanom Lisa..Sajnálom!
-Akkor te most nem is vagy az anyám?-kapálóztam. Ő csak hevesen megrázta a fejét.
-Istenem..ez velem nem történhet meg! Ez csak egy álom..Igen, egy álom!
-Lisa, kérlek nyugodj meg!
-El kell tűnnöm innen!-Majd fogtam a táskám, vállamra vettem és kiviharoztam az ajtón. A lépcsőn még hallottam "anyám" kétségbeesett kiabálását
Mikor kiértem az utcára, nagy levegőt véve szívtam be Manhatten hűvösét. Az autók lámpája néha meg-meg világította arcom.
-Nincs hová mennem..- merengtem.
Lassacskán elindultam a macskaköves úton, míg végül a kávézó mellett döntöttem
Kezemet a kilincsre tapasztottam, majd erőt véve magamon lenyomtam azt. A hely ilyenkor szinte kihalt volt; a pultos a poharakat törölgette, itt-ott néhány ember szürcsölgette italát az asztaloknál. Hátra lépdeltem az egyik legeldugottabb asztalhoz, majd helyet foglaltam. Táskámban kezdtem kotorászni, mikor egy lágy hang ütötte meg füleimet. Először nem mertem mozdulni; szép lassan az illető felé emeltem tekintetem.
Egy magas, nyúlánk barna hajú fiú állt előttem. Mosolya csábító volt, megbabonázó.
-Szia leülhetek?-kérdezte, közben az előttem lévő székre mutatott.
-Persze-mondtam cinikusan. A kávézó tele van üres asztalokkal, de ő pont az enyémet szúrta ki..csodálatos.
-Colton vagyok.-nyújtotta kezét.
-Lisa-biccentettem.
-Mit csinálhat egy szép lány ilyen későn egyedül?
-Családi gondok-erőltettem mosolyt a számra.
-Vagy úgy-harapta meg szája szélét.-Meghívhatlak valamire?
-Egy kávé jól esne-nyugtáztam.
Intett a pultosnak, aki sietve érkezett asztalunkhoz.
-Jó estét! Mit adhatok?
-A kis hölgynek egy kávét-mutatott felém.
-Feketét, barnát...
-Feketét, cukor nélkül!
-Hozhatok még valamit?
-Nem köszönjük!
A pultos kihozta a rendelést, majd csendben, lassan elkortyolgattam azt. Kínos csend uralkodott kettőnk közt. Míg Colton engem figyelt, én próbáltam tekintetét kerülve elfogyasztani a maradék kávém. Gyanús nekem ez a fiú. Valahogy kiutat kell innen találnom. Talán a mosdó ablakán keresztül megpróbálhatnám..
-Bocsánat, kimegyek a mosdóba-mosolyogtam rá hamisan, amit ő is észrevett.
-Persze, menj csak, én addig fizetek.-felállt az asztaltól, majd a pulthoz vette az irányt.
Gyanakszik. Most légy okos Lisa! Próbáltam észrevétlenül felkapkodni a cuccaimat, majd gyorsan beslisszoltam a tőlem néhány méterre lévő mellékhelyiségbe. Kezem remegett; éreztem hogy bajban vagyok. Telefonom ismerős listáját böngésztem, míg meg nem találtam Simon számát. Kicsengett.
-Kérlek, Simon, vedd fel, gyerünk!
-Igen?-hallottam meg álmos hangját, amitől szívem kicsit megkönnyebbült.
-Segítened kell!
-Lisa, te vagy az?
-Igen, én vagyok az! Segítened kell! Azonnal gyere a..
-Lám, lám!-hallottam meg egy ismerős hangot.-Valakinek jók a megérzései.-nevetett.
-Lisa! Lisa, ott vagy még?-hallottam Simon kétségbeesett hangját a vonal túlsó végéből.
Hirtelen nagy ütést éreztem tarkóm hátsó feléből. Mobilom a földre zuhant, én pedig a földön terültem el; még magamnál voltam, amikor Colton a vállára kapott majd megindult velem.
Az utolsó erőmmel próbáltam a lehető leghangosabban elkiáltani magam:
-SIMON, SEGÍTS!
Majd minden elsötétült...
~Simon szemszöge:
Telefonom hangos pittyegésére lettem figyelmes. Álmosan, szemeimet megdörzsölve nyúltam a készülék után. A kijelzőt meg sem nézve vettem fel azt.
-Igen?-szóltam bele.
-Segítened kell!-A telefont fülemtől elemelve néztem meg a hívó számot
-Lisa, te vagy az?
-Igen, én vagyok az! Segítened kell! Azonnal gyere a..-hirtelen elhallgatott.
-Lisa! Lisa, ott vagy még?-kiabáltam a telefonba.
Csattanást hallottam, majd hirtelen egy kétségbeesett kiáltást:
-SIMON, SEGÍTS!
-Ott vagy még? Lisa? Válaszolj!-Telefonomat a padlóhoz vágva keltem fel az ágyból. Fejemet az arcomba temetve gondolkoztam. Mit tegyek? Kitől kérhetnék segítséget ha Lisát elrabolták?
Káosz lesz, ha szólok a rendőrségnek, vagy éppen az anyjának.
Egy lehetőségem van még; meg kell találnom azt a fiút akivel a minap láttam.
Colton
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése